A rövidlátás a világ egyik leggyakoribb látásproblémája, nagyjából az emberiség 10%-át érinti. De mit is takar ez azon túl, hogy sokan hordanak miatta szemüveget? Mutatjuk, mit kell tudni a rövidlátásról.

Először is nézzük meg, hol érhető tetten a mindennapokban a rövidlátás (myopia). Ha azt tapasztalja, hogy távolra kevésbé lát jól, közel hajol a kijelzőhöz, a könyvet is közel emeli az arcához, akkor Ön nagy eséllyel rövidlátó.

Hol van a hiba?

Az egészséges szem a látott tárgyról visszaverődő fénysugarakat egy pontban egyesíti a retinán. Ilyenkor - akármilyen messze is legyen az, amit szemlélünk - éles képet látunk.

Aki rövidlátó, az viszont korrekció nélkül nem látja élesen a távoli dolgokat, ennek pedig az egészséges szemhez képest hosszabb szemtengely az oka (azaz hosszúkásabb a szemgolyó vagy a szaruhártya domborúbb az ideálisnál). Ilyenkor a látott tárgyról visszaverődő fénysugarak a retina síkja előtt találkoznak, vagyis nem a retinán, hanem az előtt képződik fókuszpont. Emiatt a látóideg homályosabb képet továbbít a távoli tárgyakról, ám a közeli dolgokat élesen látjuk.

“Pluszos” vagy “mínuszos” a rövidlátó szemüvege?

Amikor valaki a szemüvegéről beszél - és ez elég gyakran fordul elő, hisz minden 10. ember rövidlátó -, általában elhangzik, hogy a lencse pluszos vagy mínuszos, illetve az, hogy hány dioptriás. De mit is jelent ez?

A rövid- és a távollátás mértékét is dioptriában határozzák meg, ami a lencse törőerejét jelöli. Rövidlátás esetén negatív, távollátás esetén pedig pozitív ez a szám, súlyossága szerint pedig három fő kategóriába sorolható. Enyhe rövidlátásról akkor beszélünk, ha a romlás mértéke legfeljebb mínusz 3 dioptria, mínusz 3 és 6 dioptria között közepes, mínusz 6 dioptria felett pedig erős rövidlátást állapítanak meg.

Tehát aki rövidlátó, az mínuszos szemüveget vagy kontaktlencsét kap.

 Kiket érint a rövidlátás?

A 21. században már minden korosztályt érint a rövidlátás problémája. Érdekes adat, hogy a 23-40 évesek között ez a szemprobléma háromszor gyakoribb, mint a 60 évnél idősebbeknél. Azt feltételezné az ember, hogy az idősebbeknek rosszabb a látása, ám számolnunk kell azzal a tényezővel, hogy amikor ők voltak fiatalok, akkor még csak lehetőségük sem volt annyi időt tölteni a kijelzők előtt, mint a mostani fiataloknak.

Megdöbbentő, de a gyerekek manapság már akár 4 hónapos korukban képernyő előtt ülnek, és ez a szokásuk idősebb korukra sem múlik el.

A 8 éven aluliak átlagosan körülbelül 2 órát töltenek naponta különböző kijelzők, azaz TV, laptop, tablet, okostelefon előtt. A tizenéveseknél kritikusabb a szám, esetükben ez már napi nagyjából 7 órát tesz ki.

Nem nehéz kitalálni, hogy ez nem tesz jót a szemüknek. A látás romlásának hátterében az áll, hogy ha rendszeresen sokáig nézünk közelre, a szemben alkalmazkodási görcs alakulhat ki, ez pedig rövidlátáshoz vezethet.

A gyermekkori rövidlátásnak jól látható jelei vannak, ha a szülő figyel, kiszúrhatja, mielőtt még súlyossá válna a helyzet. Rövidlátásra lehet gyanakodni, ha gyermek hunyorogva figyeli a távoli dolgokat, nem ismeri fel a távolabb sétáló ismerőseit, a könyvet közel húzza a szeméhez, és tv-nézéskor is előrébb ül a megszokottnál. Árulkodó jel lehet az is, ha hiányosak a tanórai jegyzetei vagy hibásan másol a tábláról.

Ha valaki felnőtt korára válik rövidlátóvá, sok esetben valamilyen betegség váltja ki a panaszokat. Okozhatja többek között cukorbetegség, az elvékonyodott szaruhártya körülírt kidomborodása (keratokónusz), ideghártya-leválás, szürkehályog és a sugártest tónusfokozódása (akkomodációs görcs). A háttérben húzódó folyamatok feltérképezése miatt nagyon fontos, hogy aki a látásélesség romlását tapasztalja, az látogasson el a szemészéhez.

Szerencsére a rövidlátás és távollátás is kezelhető. Szemüveg vagy kontaktlencse segítségével is korrigálható a fénytörési hiba, illetve a különböző, fájdalommentes, lézeres látásjavító beavatkozásokkal már súlyosabb esetben is (-12 dioptriaérték alatt) visszaállítható a megfelelő látásélesség.