Nagyon sokat lehet olvasni arról, hogy a lézeres szemműtétek pontossága semmihez sem fogható. Itt a NASA-technológia sem elég erős kifejezés, mert sokkal pontosabb eszközökről van szó, mint amiket az űrhajózásban használnak. Van azonban egy ok, mely a precíz eredmény visszafordítását célozza, ez pedig  a páciens saját javítósejtjeinek aktivitása. Vajon mik azok?

A szaruhártya a szem legkülső rétege, ezért a természet felkészült arra, hogy az bizony meg tud sérülni. Ha a szaruhártya szövetét valamilyen külső behatás éri, például szemünkbe csapódik egy ág túrázáskor, vagy egy fémszilánk flexeléskor a garázsban, akkor működésbe lépnek az úgynevezett javítósejtek, és megpróbálják visszaállítani a sérülés előtti állapotot. A biológia egy jól működő a rendszert tart fenn, hiszen nem csak a szemünkben, de a kezünkön vagy a térdünkön bekövetkező horzsolások akár nyomtalanul el tudnak tűnni, a nagyobb sérülések pedig ha nem is nyomtalanul, de beforrnak. Ugyanígy a szemfelszín szövetei is begyógyulhatnak. Mivel a lézeres szemműtét is változtatja a szaruhártya alakját, vastagságát, a javítósejtek működésbe lépnek a műtét után, és megpróbálják visszaállítani az eredeti állapotokat. Így történik ez még akkor is, ha nekünk éppen az volt a célunk, hogy megváltozzon a szaruhártya geometriája, és élesen lássunk szemüveg nélkül is.

A javítósejtek aktivitását minden lézeres szemműtét után szemcseppekkel fogják vissza a szemorvosok, ezzel a páciensnek nem is kell komolyabban foglalkoznia. Hogy mennyire sikerül visszafogni ezt a jószándékú, de ebben az esetben felesleges aktivitást, az bizonyos mértékig személyfüggő, hiszen mindannyian más és más genetikai kóddal rendelkezünk. A klinikák azonban évekre, évtizedekre visszanyúló tapasztalattal rendelkeznek, ezért ezen aktivitás visszafogása ma már nem jelent gondot. A Focus Medical például írásos garanciát is vállalal az eredményre.

Három tényező biztosítja a sikert a javítósejtek "átverése" során:

1) A megfelelő szemcsepp kiválasztása - szemorvos feladata.

2) A páciens genetikája - ezen az adottságon nem lehet változtatni, vannak makacsabb javítósejtekkel és "meggyőzhetőbb" javítósejtekkel megáldott emberek.

3) A szemcseppek használatának pontos betartása - ez a páciens feladata, hogy el ne felejtsen cseppenteni!!!

PRK vs. FEMTO

Fontos megemlíteni, hogy jelentős különbség van a PRK és a FEMTO, vagy LASIK kezelések között a javítósejtek aktivitása tekintetében. Mivel ezek a sejtek elsősorban a szaruhártya felszínén számítanak sérülésre, ezért ott sokkal aktívabbak, így a lebenyes (FEMTO, LASIK) kezelés során - amely a szaruhártya belsejében módosítja a szaruhártya geometriáját - sokkal kisebb kockázatot jelent a javítósejtek aktivitása. Ezzel szemben a PRK kezelések során valamivel nagyobb a kockázat, hiszen az egy olyan kezelés, mely kifejezetten a szaruhártya felszínét érinti. A javítósejtek kb. fél év után tekintik véglegesnek a kialakult állapotokat, ezután már "békénhagyják" a szövetfelszínt.

Visszaromlik-e a szem a lézeres műtét után?

A válasz az, hogy nem. Ha eltelt az a bizonyos fél év, és a javítósejtek már nem érzik újnak a szövetet, akkor nem akarják többé megváltoztatni a szaruhártyát, ezért a szaruhártya törőképessége már nem változik. Ha mégis látásromlás következne be az évek során, akkor annak oka biztosan nem a lézeres szemműtét okozta változás lesz. Mivel a fénytörésben a szemlencse is szerepet játszik, sőt leginkább ez, ezért ennek természetes öregedése, illetve más tényezők miatt előfordul, hogy idősebb korában a lézeres műtéten átesett páciens is olvasószemüveg viselésére kényszerül, de ez már biztosan nem a javítósejtek miatt történik.