A szem öregedése nem feltétlenül annyira látványos, mint mondjuk a bőrünk vagy a hajunk öregedése. Ugyanakkor mégis létezik egy állapot, melynek hivatalos neve is van: öregszeműség. Betegségnek nem nevezhető, inkább a korosodás velejárójának tekinthető és világszerte mintegy 1,8 milliárd embert érint. Noha kellemetlen, mégis viszonylag természetes sajátja az idő múlásának. Mi az, és mit tehetünk ellene?

Az öregszeműség nevű szemproblémát idegen szóval presbyopiának hívják. Annyira közönséges jelenségről van szó, hogy már Arisztotelész is leírta egy orvosi tárgyú könyvében 2400 évvel ezelőtt. Tünete nagyon egyszerűen annyi, hogy az ember már kevésbé lát élesen közelre, nehezebben megy az olvasás, noha távolra még viszonylag jól lát. Eleinte csak egyre távolabb tartja az étlapot az étteremben, majd megkér valakit, hogy olvassa el helyette a menüt, végül eldönti, hogy valamit tenni kell ez ellen a tünet ellen, és szemorvoshoz megy. A jelenség általában 40-45 éves kor környékén jelentkezik.

Hogyan lehetséges, hogy távolra jól lát az öregszemű, közelre viszont nem?

Hogy ezt megértsük, ismerjük meg a szem fókuszáló mechanizmusát! Ha nézünk egy tárgyat, mondjuk egy számítógép monitorját, akkor a szemünkben lévő lencse, ahogy a fényképezőgép lencséje is, egy bizonyos távolságban gyűjti össze az onnan érkező fénysugarakat. Ha szerencsénk van, akkor ez a távolság éppen megegyezik a retinánk és a szemlencsénk távolságával, így éles képet látunk. Ha nem, akkor valamit tenni kell. A fényképezőgépekben az élességállítás során előre-hátra tologatják a lencsét, így érik el, hogy a megfelelő távolságban keletkezzen a kép. Nagyon fura lenne, ha szemünk is így működne, mivel ez azt jelentené, hogy ha közelebbre szeretnénk nézni, akkor a szemünknek ki kellene gúvadni egy kicsit. A szemünk a problémát úgy oldja meg, hogy változtatja a szemlencse domborúságát. Ha közelre nézel, akkor domborúbb lesz, ha távolra, akkor laposabb. Ezt csak egy rugalmas lencsével lehet megtenni. A fényképezőgép üveglencséje erre nem képes. Itt jön tehát az öregszeműség lényege: a korral veszít a szemlencsénk, és annak tartórendszere a rugalmasságából, ezért hiába hagyjuk kidomborodni a lencsét, az már nem fog kikerekedni a megfelelő mértékben, akárhogy is meresztjük a szemünket.

Természetesen az öregszeműség együttjárhat más látásproblémákkal, most csak azt az esetet vizsgáljuk, mikor csak ez áll fenn!

Mit lehet tenni az öregszeműség ellen?

1) A legegyszerűbb megoldás az olvasószemüveg. Ha olvasni akarok, felteszem, ha autót vezetek, leveszem. Ha messzire sem látok jól, akkor felteszem a másik szemüvegem. Ez egyszerűen hangzik, de rengeteg kellemetlenséggel jár a szemüvegek ide-oda cserélgetése, keresgélése. Ha nem akarjuk váltogatni a szemüvegeket, akkor a multifokális szemüvegek jelenthetik a megoldást. A látómező különböző részein különböző az ilyen szemüvegek domborúsága, ezért a dioptriája is. Ha felfelé nézünk, akkor messzire fókuszál, ha lefelé, akkor közelre. Kis gyakorlással megtanulható, és akkor legalább nem kell váltogatni a szemüveget. 

2) A kontaktlencse esetében magától értetődő, hogy csakis az előbb említett multifokális megoldás jöhet szóba, mivel cserélgetni a kontaktlencsét az olvasás és az autóvezetés között nem nagyon lehet. Viszont a multifokális kontaktlencsék hatásfoka nem olyan jó, mivel míg a szemüveg esetén megtehetem, vagy az alján, vagy a tetején át nézem a világot, addig a kontaktlencsével nem, hiszen az együtt mozog a szemgolyóval. Ezért a kontaktlencsék esetén inkább egy másik megoldást alkalmaznak, melynek a neve: monovíziós látás. Ennek lényege, hogy az egyik szemen a kontaktlencsét közeli fókusszal látják el, addig a másik szemre helyezett kontaktlencsét távolra fókuszálásra állítják be. Az agyunk megtanulja értelmezni az így kapott képet, és viszonylag jól látunk majd közelre is, és távolra is, viszont a térlátás romlik, hiszen ahhoz mindkét szemre egyformán szükség van. A látottak térbeliségét a két szem által alkotott képek közötti apró eltérések adják. Ha az egyik mindig homályos képet nyújt, akkor a térbeliség érzete gyengül.

3) A lézeres látásjavítás az egyik legjobb megoldás az öregszeműségre. A Focus Medical VISUMAX LBV nevű eljárása például ezt a problémát így kezeli:

“Számos próbálkozás történt az évek alatt, de azok az eljárások, ahol mindkét szemet egyformán távolra és közelre is élesre állították, nem váltak be.A megoldást nem csak a szem felszínén kell keresni, hanem ki kell használni az emberi agy különleges képességét. Az ember agya ugyanis képes arra, hogy ha a két szem által látott kép között csak kicsiny különbség van, a két képet tökéletesen illessze össze. A gondolat tulajdonképpen nem lenne új, hiszen rég ismert az az eljárás, amikor az egyik szemet közeli éleslátásra, a másikat távoli éleslátásra korrigáltuk. Ez volt az úgynevezett monovision, az „egy szemmel látás”. A két módszer kombinációja során mindkét szem szaruhártyáján csak minimális változtatást végzünk, ugyanakkor kihasználjuk az agy szintetizáló képességét is. Így az eljárás mentes mind a multifokális szaruhártya, mint a klasszikus monovision problémáitól. Az új eljárásnak köszönhetően 50 év felett is olvasószemüveg nélkül olvashatják pácienseink még az apró betűket is, úgy, hogy a távolra sem kell szemüveget viselniük.”

Az előnye ennek az eljárásnak az, hogy többé nincs szükség vesződni a kontaktlencsével, és a szemüveggel sem kell többé bajlódni. A lézeres látásjavításnál nem közvetlenül a szemlencsét módosítják, hanem a szem mint optikai eszköz másik fénytörő elemét, a szaruhártyát.

4) Még egy megoldás van az öregszeműségre, amely egy kicsit bizarrul hangzik, de nem teljesen irreális: a természetes szemlencsét műtéti úton ki lehet cserélni műlencsére. A műlencséknek sok fajtája van, néhány már képes az eredeti szemlencséhez hasonlóan rugalmasan alakot váltani, és vannak multifokális műlencsék is, de a legtöbb elérhető árú egyszerű, egyfókuszú lencse. A műlencsés megoldás leginkább akkor jön szóba, ha az öregszeműség együtt jelenik meg egy másik időskori szembetegséggel, a szürkehályoggal, ami a szemlencse elhomályosodása. Ilyenkor amúgy sincs más megoldás, mint a természetes lencse cseréje egy műlencsére, és ilyenkor egyúttal érdemes a fókuszálási problémákat is orvosolni. 

Életmód

Az öregszeműség - ahogy a test többi szervének az öregedése is - elodázható. Nem túl meglepő, hogy az életmódunk hatással van a szemünkre is, így a megfelelő táplálkozással, folyadékbevitellel, mozgással kitolható az öregszeműség megjelenése is. Nem mindegy, hogy 40 évesen ér el minket, vagy 55 évesen. Igaz, hogy vannak, akik a genetikai alkatuk miatt látszólag hiába fognak bele bármilyen diétába, és hiába járnak konditerembe, a szemük mégis elromlik hamar, mások meg az önpusztítás ellenére is kiválóan látnak, ne a kivételekből induljunk ki, a statisztika mutat összefüggést az életmód és a szem állapota között. Biztosan csak nyerhetünk azon, ha tudatosan és aktívan vigyázunk az egészségünkre!