Ha megkérdez valakit, milyen erős a szemüvege, általában megmondja az erősséget jelző számot, illetve talán még azt is, hogy közelre vagy távolra lát-e jobban. Viszont többen vannak, akik a dioptria érték előjelében már nem teljesen biztosak, ezért nem tudják, mínuszos vagy pluszos a szemüvegük. Akinek hibátlan a látása, annak a retináján a végtelenből érkező párhuzamos sugarak egy pontban képződnek le. Ilyen esetben a szemnek nincsen fénytörési hibája, azaz emmetrop. De mi történik, amikor rövid- vagy távollátás alakul ki?
Rövidlátás
A rövidlátás (myopia) azt jelenti, hogy a szembe érkező párhuzamos fénysugarak a retina előtt találkoznak. Ennek eredményeképp a távolabbi dolgok homályosabbak lesznek, és jöhet a szemüveg, a kontaktlencse meg a színházi látcső. Tehát a rövidlátók távolra nem látnak olyan jól, mint közelre. Nekik mínuszos, azaz homorú lencsét kell hordaniuk, hogy korrigálják az átlagosnál hosszabb szemtengelyüket vagy a kelleténél domborúbb szaruhártyájukat. Megfelelő korrekcióval a szembe érkező fénysugarak találkozási pontja az optimális helyre, vagyis a retinára kerül. A rövidlátásra való hajlam örökletes lehet, viszont mi magunk is felelősek vagyunk a kialakulásában. Már a gyerekeknél oda kell figyelnünk, hogy ne bámulják több órán keresztül a telefont, vagy tabletet, hiszen ez is okozhatja a rövidlátás korai kialakulását. Azok, akik irodai munkát végeznek – monitor előtt töltik szinte az egész napjukat –, azt tanácsoljuk, hogy óránkét pihentessék egy kicsit a szemüket, fókuszáljanak távoli tárgyakra, ha tehetik akár mozduljanak ki az irodából.
Távollátás
A távollátás (hypermetropia) gyakorlatilag a rövidlátás ellentéte. Aki távollátó, annak a szemébe érkező párhuzamos sugarak a retinája mögött találkoznának. Ilyen esetben, míg a távoli dolgok élesebbek maradnak, a közeliek – a fénytörési hiba súlyosságától függően – még inkább elmosódottabbak. Szóval a távollátók közelre rosszabbul látnak, de legalább nem kell erőlködniük, hogy kibetűzzék a távolabbi útjelző táblák feliratait. Ők pluszos, vagyis domború lencsét hordanak, ezzel oldják meg a szokványosnál rövidebb szemtengely, vagy az ideálisnál laposabb szaruhártya problémáját. A távollátók között olyan eset is előfordulhat, hogy sem közelre, sem távolra nem látnak élesen. Sőt, az életkor előrehaladtával a túllátók éles távollátása is homályosabb lesz.
Mi a megoldás, ha kényelmetlen a szemüveg, vagy a kontaktlencse?
Mivel mindenképp szükség van valamiféle korrekcióra akkor, amikor az ember szemének fénytörése nem tökéletes, mindenkinek át kell gondolnia a lehetőségeit. Szemüveggel, vagy kontaktlencsével természetesen javíthatók ezek a látáshibák. De van ezeknél egy kényelmesebb megoldás is, mégpedig a lézeres látásjavítás. A legmodernebb lézeres szemműtétek akár 100% feletti látásélességet is eredményezhetnek, mindez néhány perc alatt, fájdalommentesen érhető el. Szóval annak, aki akadálynak éli meg a szemüveg-, illetve kontaktlencse viselést, érdemes elmennie egy alkalmasság vizsgálatra, ahol megállapítják, hogy elvégezhető-e esetében a végleges megoldást nyújtó lézeres látásjavítás.