Ha megkérdez valakit, milyen erős a szemüvege, általában megmondja az erősséget jelző számot, illetve talán még azt is, hogy közelre vagy távolra lát-e jobban. Viszont többen vannak, akik a dioptria érték előjelében már nem teljesen biztosak, ezért nem tudják, mínuszos vagy pluszos a szemüvegük.  Akinek hibátlan a látása, annak a retináján a végtelenből érkező párhuzamos sugarak egy pontban képződnek le. Ilyen esetben a szemnek nincsen fénytörési hibája, azaz emmetrop. De mi történik, amikor rövid- vagy távollátás alakul ki?

Rövidlátás

A rövidlátás (myopia) azt jelenti, hogy a szembe érkező párhuzamos fénysugarak a retina előtt találkoznak. Ennek eredményeképp a távolabbi dolgok homályosabbak lesznek, és jöhet a szemüveg, a kontaktlencse meg a színházi látcső. Tehát a rövidlátók távolra nem látnak olyan jól, mint közelre. Nekik mínuszos, azaz homorú lencsét kell hordaniuk, hogy korrigálják az átlagosnál hosszabb szemtengelyüket vagy a kelleténél domborúbb szaruhártyájukat. Megfelelő korrekcióval a szembe érkező fénysugarak találkozási pontja az optimális helyre, vagyis a retinára kerül. A rövidlátásra való hajlam örökletes lehet, viszont mi magunk is felelősek vagyunk a kialakulásában. Már a gyerekeknél oda kell figyelnünk, hogy ne bámulják több órán keresztül a telefont, vagy tabletet, hiszen ez is okozhatja a rövidlátás korai kialakulását. Azok, akik irodai munkát végeznek – monitor előtt töltik szinte az egész napjukat –, azt tanácsoljuk, hogy óránkét pihentessék egy kicsit a szemüket, fókuszáljanak távoli tárgyakra, ha tehetik akár mozduljanak ki az irodából.

Távollátás

A távollátás (hypermetropia) gyakorlatilag a rövidlátás ellentéte. Aki távollátó, annak a szemébe érkező párhuzamos sugarak a retinája mögött találkoznának. Ilyen esetben, míg a távoli dolgok élesebbek maradnak, a közeliek – a fénytörési hiba súlyosságától függően – még inkább elmosódottabbak. Szóval a távollátók közelre rosszabbul látnak, de legalább nem kell erőlködniük, hogy kibetűzzék a távolabbi útjelző táblák feliratait. Ők pluszos, vagyis domború lencsét hordanak, ezzel oldják meg a szokványosnál rövidebb szemtengely, vagy az ideálisnál laposabb szaruhártya problémáját. A távollátók között olyan eset is előfordulhat, hogy sem közelre, sem távolra nem látnak élesen. Sőt, az életkor előrehaladtával a túllátók éles távollátása is homályosabb lesz.

Mi a megoldás, ha kényelmetlen a szemüveg, vagy a kontaktlencse?

Mivel mindenképp szükség van valamiféle korrekcióra akkor, amikor az ember szemének fénytörése nem tökéletes, mindenkinek át kell gondolnia a lehetőségeit. Szemüveggel, vagy kontaktlencsével természetesen javíthatók ezek a látáshibák. De van ezeknél egy kényelmesebb megoldás is, mégpedig a lézeres látásjavítás. A legmodernebb lézeres szemműtétek akár 100% feletti látásélességet is eredményezhetnek, mindez néhány perc alatt, fájdalommentesen érhető el. Szóval annak, aki akadálynak éli meg a szemüveg-, illetve kontaktlencse viselést, érdemes elmennie egy alkalmasság vizsgálatra, ahol megállapítják, hogy elvégezhető-e esetében a végleges megoldást nyújtó lézeres látásjavítás.

A lézeres szemműtétet megelőző leggyakoribb kérdések

Kérdések sokasága kavarog az emberek fejében minden orvosi beavatkozás előtt, és nincs ez másképp a lézeres látásjavítás esetében sem. Összeszedtünk 5 fontos kérdést és meg is válaszoljuk őket.

Széles spektrumon mozognak a lézeres látásjavítással kapcsolatos kérdések. Vannak olyanok, amelyek a műtétet megelőzően érdekesek, és vannak, amelyek inkább a gyógyulással kapcsolatosak. Ezek közül válogatva válaszoltunk meg öt gyakori kérdést.

Előfordulhat, hogy visszaromlik a szem a lézeres műtét után?

Sokan tartanak attól, hogy nem lesz végleges a lézeres látásjavítás eredménye, de a válasz megnyugtató.

Felnőttkorban, amikor a dioptriák már stabilizálódtak, nem rontja a közelre nézés a szemet, ugyanígy a sok távolba nézéstől sem fog javulni. A kulcs ez esetben a stabilizálódás, ami azt jelenti, hogy egy év alatt sem változik a dioptrai értéke, azaz "beállt" a végleges látásromlás. Ha már nem romlik valakinek a szeme távolra, akkor maradandó eredmény várható a lézerkezeléstől, mert a kezelés a stabil szövetszerkezetű szaruhártyát érinti, mely nem változtatja formáját.

Lézeres szemműtéttel megelőzhető a szürkehályog?

A szürkehályog (szakszóval: cataracta) a szemlencse beszürkülését jelenti. Ez egy igen gyakori betegség, amelynek kialakulása nagyban köthető az idő múlásához, más betegségekés életmódbeli tényezők mellett.

A lézeres látásjavítás nem befolyásolja a szürkehályog kialakulását, tehát megelőzni nem lehet vele, de szerencsére a kezelését sem gátolja. Tehát ha valakinek volt már lézeres szemműtéte, az nem zárja ki azt, hogy később a szürkehályog miatt is megműtsék, ha szükséges.

Gyakran fordul elő, hogy valakinek csak az egyik szemét műtik szürkehályoggal, azaz csak az egyik szemlencsét cserélik ki műlencsére, ami egyből a fénytörési hibákat is megszünteti. Ilyen esetekben javasolt a másik szem lézeres kezelése, hogy az érintett mindkét szemével ugyanolyan jól lásson. Ezzel elkerülhetők a nagy dioptria-különbség miatt fellépő kellemetlenségek.

Műtét allergiaszezonban?

A magyar lakosság körülbelül 30%-a szenved valamilyen allergiától. Sokak tapasztalják meg például saját bőrükön vagy az ismerőseik által a szénanátha és főleg a parlagfű okozta kellemetlen tüneteket. Joggal merül fel ezért a kérdés, hogy elvégezhető-e a lézeres látásjavítás akkor, amikor rettentően sokat tüsszögünk.

A válasz szerencsére az, hogy igen, ha valakit épp gyötör az allergia, akkor is elvégezhető a műtét. Ehhez az kell, hogy előre tájékoztassuk az orvost, így ha a kezelés közben mondjuk  tüsszentenünk kell, tarthatnak egy kis szünetet két műtéti lépés között. Amíg a lézerek működnek, addig viszont minden apró mozgás is nagyon zavaró, azt az egy-egy percet mindenképpen tüsszentés nélkül kellene kibírnunk. Azonban ez nagyon rövid időt jelent, sőt az izgalom is elnyomja az ingert, ezért általában nem okoz problémát az allergia.

Van olyan autoimmun betegség, amely miatt nem műthető az ember szeme?

A lézeres látásjavítás előtt mindig részletesen felmérik a páciens aktuális állapotát és alaposan átnézik a kórtörténetét. Vannak olyan betegségek, amik miatt sajnos nem végezhető lézeres látásjavítás, és ebbe a csoportba tartoznak bizonyos autoimmun betegségek is.

Az autoimmun betegségek közül a kötőszöveti betegségek mellett nem javasolt a műtét elvégzése. A többi autoimmun betegség esetén a szedett gyógyszerektől függ, hogy biztonságosan elvégezhető-e a kezelés, ezért mindenképp be kell számolni az orvosnak a gyógyszerekről is az alkalmassági vizsgálat során!

Mikor lehet munkába állni a kezelés után?

Ez egy összesetett kérdés, mely a kezelések fajtájától függ.

A felszíni, azaz PRK-kezelés után egy héttel már el lehet kezdeni dolgozni, és a gyógyulást, eredményt a napi 8 órás monitorhasználat sem befolyásolja. Változó azonban, hogy milyen ilyenkor a kezelt közeli látásélessége és mennyire fáradékony a szeme, ezért az orvosok általában azt javasolják, hogy a páciensek fokozatosan térjenek vissza a megszokott kijelzőhasználathoz, így nem terhelik meg egyből a szemüket.

A lebenyes, FEMTO vagy a legújabb SMILE kezelés után általában elég egy napot kihagyni.

Aki már egy ideje fontolgatja a lézeres látásjavítást, jelentkezzen be bátran alkalmassági vizsgálatra, hogy kiderüljön, a lézer lesz-e a megoldás a látásproblémáira, és hogy feltehesse azokat a kérdéseit, amikre eddig esetleg nem kapott választ!

Vannak megkerülhetetlen kérdések a lézeres szemműtét előtt. A legtöbb embert az érdekli, fáj-e, milyen gyorsan épülhet fel és mikor állhat újra munkába. Most az összes kérdésre válaszolunk.

Először is kezdjük azzal, hogy keep calm, a legmodernebb (FEMTO, ReLEx SMILE®) lézeres látásjavító eljárások nem okoznak fájdalmat, sem a műtét alatt sem azt követően! Mivel a szaruhártya belsőbb rétegeiben alig vannak érzőidegek, a csúcstechnológiás lézerek fájdalommentesen végezhetik a dolgukat. Aki még tart az eljárástól, nyugodtan kérdezzen meg olyanokat, vagy nézze meg/olvassa el azoknak a véleményét, akik már visszanyerték az éles látásukat a lézeres eljárásnak köszönhetően, és így másodkézből már meg is bizonyosodhat, hogy nincs mitől tartani. De nézzük meg előbb a régebbi típusú, korábban elterjedt módszer felépülési idejét.

Felépülési idő a felszíni kezelés (PRK) után

Ma már nincs a legmodernebbek között rangsorolva a korábban igen népszerű és akkor még egyetlen lézeres szemműtéti lehetőség a PRK eljárás. A felszíni kezelés során (mechanikus eszközzel vagy modernebb klinikákon már lézerrel) eltávoltják a szaruhártya legfelső hámrétegét, majd a lézer elvégzi a korrekciót.

Ez esetben a beavatkozást követő 2-4 napban a szem szúrhat, éghet és fájdalom, illetve idegentestérzés is jelentkezhet. Ez mind a felső hámréteg nélküli szaruhártya miatt van, ezért - hogy enyhíthessék a tüneteket és védjék a szemfelszínt - terápiás kontaktlencsét helyeznek a szemre. A gyógyulási fázisban az eltávolított hámréteg természetesen újra befedi a szaruhártyát és így az ideiglenesen szabadon levő érző idegek is újra a hámréteg alá kerülnek.

A PRK utáni gyógyulási idő összesen 7-10 napot jelent, a látásélesség a műtétet követő 3-4. héten stabilizálódik, de az első hat hónapban még kisebb változások előfordulhatnak. Fontos, hogy 6 hónapig szigorúan ügyelni kell a megfelelő fényvédelemre, azaz UV-szűrős napszemüveget kell hordani és hanyagolni a szoláriumot. A műtét után természetesen részletes felvilágosítást kapnak a páciensek a szemcseppek használatáról és arról, hogy a különböző szemmel kapcsolatos tevékenységek mikortól végezhetőek (szemfestés, úszás, sportolás, tusolás, szaunázás stb…)

Felépülési idő a lebenyes kezelés (FEMTO, VISUMAX) után

A FEMTO típusú kezelések kétségtelen előnye a PRK-val szemben, hogy a kezelés során nem bolygatják meg úgy a szemfelszín külső rétegét. A beavatkozás ugyanis nem a szaruhártya felszínén zajlik, hanem a mélyebb rétegekben. A femtolézer védőlebenyt készít a felső rétegből, amelyet csak fel kell hajtani, egy másik modern lézer (excimer) elvégzi a kezelést, majd visszahajtják a lebenyt. Így megkímélik az embereket a PRK-nál fellépő kellemetlenségektől, azaz kijelenthető, hogy a FEMTO eljárás és az azt követő felépülés is fájdalommentes.

A szemműtét után ködös lehet a látás, de ez pár órán belül elmúlik. A gyógyulási idő is jelentősen rövidebb, mint a PRK esetében, hiszen 1-2 nap után már munkába is állhat, aki ezt a módszert választotta. UV-szűrős napszemüveget a FEMTO műtétek után is hordani kell, de 6 hónap helyett mindössze 2 hónapig.

Természetesen a szemcseppek használatáról és a  különböző, szemet érintő vagy arra hatást gyakorló tevékenységekről ez esetben is részletes felvilágosítást kapnak a páciensek.

Összességében tehát az, akinek nincs lehetősége 7-10 napig pihenni a látásjavítás után és kerülné az esetleges fájdalmat és kellemetlenségeket, annak nem is kérdés, hogy a FEMTO típusú kezelést érdemes választania, hogy visszanyerje éles látását.

VISUMAX ReLEx SMILE®: a legkisebb behatás, leggyorsabb felépülés

Nyár vége óta érhető el Magyarországon elsőként a Focus Medicalnál  a lézeres szemműtétek legújabb generációja a VISUMAX ReLeX SMILE® eljárás, mely az eddigieknél is kíméletesebb a szemhez. 

A VISUMAX ReLEx SMILE® kezeléssel tökéletes éles látás érhető el kíméletesen, rövidebb regenerálódási idő mellett, míg az esetleges átmeneti mellékhatások is pl. a szemszárazság minimálisra csökkenthetők. Ez az egyetlen, nem felszíni eljárás, melynél nem szükséges a FEMTO kezelésnél megszokott lebeny kialakítása, csupán egy 2mm-es bemetszés kerül a szaruhártya felszínére, mely pár óra alatt begyógyul. A lézer a szaruhártya belső, érzéketlen részében egy lencse alakú szövetrészt képez, melyet az orvos eltávolít, ezáltal biztosítva megfelelő fénytörtést az éles látáshoz.

Már a műtőasztalról felülve tapasztalható lesz a látásjavulás, mely az órák elteltével tovább javul. 

A felépülés itt napokban mérhető: nincs védőlencse, a hölgyeknek csak 3 napot kell várni a sminkeléssel és ugyanennyit kell szüneteltetni a labdajátékokon való részvételt is. A munkába állás akár másnap megtörténhet, bár az első napi kontrollon részt kell venni, de ha az orvos engedi, onnan már saját magunk vezethetünk haza.

Többféle tévhit kering a köztudatban a terhességgel kapcsolatban, és ha nem is ennyi, de nem kevés a lézeres látásjavítással kapcsolatban is. Lássuk, milyen közös tévedések körül kell eloszlatni a homályt, hogy élesen lássuk a terhesség és a lézeres látásjavítás viszonyát! Lehet-e a terhesség előtt, alatt, után lézeres látásjavító kezelésre menni?

Sokan gondolják azt, hogy szülés előtt nem ajánlott a lézeres szemműtét, az orvosok nem ajánlják azoknak a nőknek, akik még szeretnének gyereket. Természetesen ez nincs így, ezért tisztázzuk, hogy a babavárás egyes szakaszai alatt szabad-e lézeres szemműtétre vállalkozni, vagy sem?

Terhesség, fogantatás

A terhesség alatt valóban nem ajánlott a lézeres látásjavító műtét elvégzése, mivel akár PRK, akár FEMTO kezelésről van szó, a műtét után a páciensnek olyan szemcseppekkel kell cseppenteni a szembe néhány hétig, melyek nem tesznek jót a magzatnak. Amennyiben a kezelés után közvetlenül történik meg a fogantatás, akkor a szemcseppes kezelést azonnal abba kell hagyni, ez viszont a frissen műtött szem gyógyulását hátráltatja, ezért erre tényleg oda kell figyelni. Frissen műtöttek, figyelem! Tessék tehát vigyázni! A PRK után 6 hónapig kell csepegtetni, a FEMTO után 2 hónapig, eddig kell tehát várni a fogamzással. 

Szülés

A terhesség, azon belül maga a szülés valóban jelenthet némi kockázatot a szemre, ez a kockázat viszont csak akkor áll fenn, ha a kismamánál bizonyos szemfenéki elváltozások vannak jelen. Mivel a lézeres szemműtét egyáltalán nem érinti a szemfenéken található szervrészeket, ezért nyugodtak lehetünk, hogy a két dolognak, vagyis a szülés folyamatának és a lézeres szemműtétnek semmi kapcsolata nincs egymással. A lézeres látásjavítás csak a szem külső felszínét, a szaruhártyát érinti. A lézeres szemműtéten átesettek esetében a szülés nem jelent extra kockázatot a szemre.

Szoptatás

A szülés után, a szoptatási időszakban (esetenként a terhesség alatt is) annyira megváltozik a női test hormon- és folyadékháztartása, hogy előfordulhat az ideiglenes rövidlátás kialakulása. Ez általában nem haladja meg a -1 dioptriát. A szoptatási időszak után néhány hónappal visszaáll a normál üzemmód, és ezzel párhuzamosan a látásromlás is megszűnik. Ha tehát a szoptatási időszakban végeznénk el a lézeres látásjavítást, akkor annak végén a természetes dioptria változás miatt elromlana a tökéletesre beállított dioptriája a szemnek. Ezért azt kérik az orvosok, hogy csak a szoptatás befejezése után 3 hónappal menjenek a kismamák a lézeres műtétet megelőző látásvizsgálatra!

Összefoglalva tehát: valóban nem ajánlott a lézeres szemműtét sem a terhesség alatt, sem közvetlenül utána, viszont nem igaz az, hogy csak valamennyi tervezett gyermek megszületése után szabad vállalkozni látásjavító beavatkozásra. Bátran mehet az, akinek van már gyereke és még  szeretne szülni, csak a lézeres szemműtét után várjon pár hónapot, míg elmúlik a szemcseppek hatása.

A szem öregedése nem feltétlenül annyira látványos, mint mondjuk a bőrünk vagy a hajunk öregedése. Ugyanakkor mégis létezik egy állapot, melynek hivatalos neve is van: öregszeműség. Betegségnek nem nevezhető, inkább a korosodás velejárójának tekinthető és világszerte mintegy 1,8 milliárd embert érint. Noha kellemetlen, mégis viszonylag természetes sajátja az idő múlásának. Mi az, és mit tehetünk ellene?

Az öregszeműség nevű szemproblémát idegen szóval presbyopiának hívják. Annyira közönséges jelenségről van szó, hogy már Arisztotelész is leírta egy orvosi tárgyú könyvében 2400 évvel ezelőtt. Tünete nagyon egyszerűen annyi, hogy az ember már kevésbé lát élesen közelre, nehezebben megy az olvasás, noha távolra még viszonylag jól lát. Eleinte csak egyre távolabb tartja az étlapot az étteremben, majd megkér valakit, hogy olvassa el helyette a menüt, végül eldönti, hogy valamit tenni kell ez ellen a tünet ellen, és szemorvoshoz megy. A jelenség általában 40-45 éves kor környékén jelentkezik.

Hogyan lehetséges, hogy távolra jól lát az öregszemű, közelre viszont nem?

Hogy ezt megértsük, ismerjük meg a szem fókuszáló mechanizmusát! Ha nézünk egy tárgyat, mondjuk egy számítógép monitorját, akkor a szemünkben lévő lencse, ahogy a fényképezőgép lencséje is, egy bizonyos távolságban gyűjti össze az onnan érkező fénysugarakat. Ha szerencsénk van, akkor ez a távolság éppen megegyezik a retinánk és a szemlencsénk távolságával, így éles képet látunk. Ha nem, akkor valamit tenni kell. A fényképezőgépekben az élességállítás során előre-hátra tologatják a lencsét, így érik el, hogy a megfelelő távolságban keletkezzen a kép. Nagyon fura lenne, ha szemünk is így működne, mivel ez azt jelentené, hogy ha közelebbre szeretnénk nézni, akkor a szemünknek ki kellene gúvadni egy kicsit. A szemünk a problémát úgy oldja meg, hogy változtatja a szemlencse domborúságát. Ha közelre nézel, akkor domborúbb lesz, ha távolra, akkor laposabb. Ezt csak egy rugalmas lencsével lehet megtenni. A fényképezőgép üveglencséje erre nem képes. Itt jön tehát az öregszeműség lényege: a korral veszít a szemlencsénk, és annak tartórendszere a rugalmasságából, ezért hiába hagyjuk kidomborodni a lencsét, az már nem fog kikerekedni a megfelelő mértékben, akárhogy is meresztjük a szemünket.

Természetesen az öregszeműség együttjárhat más látásproblémákkal, most csak azt az esetet vizsgáljuk, mikor csak ez áll fenn!

Mit lehet tenni az öregszeműség ellen?

1) A legegyszerűbb megoldás az olvasószemüveg. Ha olvasni akarok, felteszem, ha autót vezetek, leveszem. Ha messzire sem látok jól, akkor felteszem a másik szemüvegem. Ez egyszerűen hangzik, de rengeteg kellemetlenséggel jár a szemüvegek ide-oda cserélgetése, keresgélése. Ha nem akarjuk váltogatni a szemüvegeket, akkor a multifokális szemüvegek jelenthetik a megoldást. A látómező különböző részein különböző az ilyen szemüvegek domborúsága, ezért a dioptriája is. Ha felfelé nézünk, akkor messzire fókuszál, ha lefelé, akkor közelre. Kis gyakorlással megtanulható, és akkor legalább nem kell váltogatni a szemüveget. 

2) A kontaktlencse esetében magától értetődő, hogy csakis az előbb említett multifokális megoldás jöhet szóba, mivel cserélgetni a kontaktlencsét az olvasás és az autóvezetés között nem nagyon lehet. Viszont a multifokális kontaktlencsék hatásfoka nem olyan jó, mivel míg a szemüveg esetén megtehetem, vagy az alján, vagy a tetején át nézem a világot, addig a kontaktlencsével nem, hiszen az együtt mozog a szemgolyóval. Ezért a kontaktlencsék esetén inkább egy másik megoldást alkalmaznak, melynek a neve: monovíziós látás. Ennek lényege, hogy az egyik szemen a kontaktlencsét közeli fókusszal látják el, addig a másik szemre helyezett kontaktlencsét távolra fókuszálásra állítják be. Az agyunk megtanulja értelmezni az így kapott képet, és viszonylag jól látunk majd közelre is, és távolra is, viszont a térlátás romlik, hiszen ahhoz mindkét szemre egyformán szükség van. A látottak térbeliségét a két szem által alkotott képek közötti apró eltérések adják. Ha az egyik mindig homályos képet nyújt, akkor a térbeliség érzete gyengül.

3) A lézeres látásjavítás az egyik legjobb megoldás az öregszeműségre. A Focus Medical VISUMAX LBV nevű eljárása például ezt a problémát így kezeli:

“Számos próbálkozás történt az évek alatt, de azok az eljárások, ahol mindkét szemet egyformán távolra és közelre is élesre állították, nem váltak be.A megoldást nem csak a szem felszínén kell keresni, hanem ki kell használni az emberi agy különleges képességét. Az ember agya ugyanis képes arra, hogy ha a két szem által látott kép között csak kicsiny különbség van, a két képet tökéletesen illessze össze. A gondolat tulajdonképpen nem lenne új, hiszen rég ismert az az eljárás, amikor az egyik szemet közeli éleslátásra, a másikat távoli éleslátásra korrigáltuk. Ez volt az úgynevezett monovision, az „egy szemmel látás”. A két módszer kombinációja során mindkét szem szaruhártyáján csak minimális változtatást végzünk, ugyanakkor kihasználjuk az agy szintetizáló képességét is. Így az eljárás mentes mind a multifokális szaruhártya, mint a klasszikus monovision problémáitól. Az új eljárásnak köszönhetően 50 év felett is olvasószemüveg nélkül olvashatják pácienseink még az apró betűket is, úgy, hogy a távolra sem kell szemüveget viselniük.”

Az előnye ennek az eljárásnak az, hogy többé nincs szükség vesződni a kontaktlencsével, és a szemüveggel sem kell többé bajlódni. A lézeres látásjavításnál nem közvetlenül a szemlencsét módosítják, hanem a szem mint optikai eszköz másik fénytörő elemét, a szaruhártyát.

4) Még egy megoldás van az öregszeműségre, amely egy kicsit bizarrul hangzik, de nem teljesen irreális: a természetes szemlencsét műtéti úton ki lehet cserélni műlencsére. A műlencséknek sok fajtája van, néhány már képes az eredeti szemlencséhez hasonlóan rugalmasan alakot váltani, és vannak multifokális műlencsék is, de a legtöbb elérhető árú egyszerű, egyfókuszú lencse. A műlencsés megoldás leginkább akkor jön szóba, ha az öregszeműség együtt jelenik meg egy másik időskori szembetegséggel, a szürkehályoggal, ami a szemlencse elhomályosodása. Ilyenkor amúgy sincs más megoldás, mint a természetes lencse cseréje egy műlencsére, és ilyenkor egyúttal érdemes a fókuszálási problémákat is orvosolni. 

Életmód

Az öregszeműség - ahogy a test többi szervének az öregedése is - elodázható. Nem túl meglepő, hogy az életmódunk hatással van a szemünkre is, így a megfelelő táplálkozással, folyadékbevitellel, mozgással kitolható az öregszeműség megjelenése is. Nem mindegy, hogy 40 évesen ér el minket, vagy 55 évesen. Igaz, hogy vannak, akik a genetikai alkatuk miatt látszólag hiába fognak bele bármilyen diétába, és hiába járnak konditerembe, a szemük mégis elromlik hamar, mások meg az önpusztítás ellenére is kiválóan látnak, ne a kivételekből induljunk ki, a statisztika mutat összefüggést az életmód és a szem állapota között. Biztosan csak nyerhetünk azon, ha tudatosan és aktívan vigyázunk az egészségünkre!

Bár a legtöbb ember alkalmas a lézeres látásjavításra, vannak olyan tényezők, amelyek megakadályozhatják a beavatkozást. Ezek általában az első konzultáció és az alkalmassági vizsgálat során kiderülnek, de összeállítottunk egy listát, ami már a szemműtét lehetőségének fontolgatásakor is segítséget nyújthat.

Cukorbetegség

A megdöbbentő statisztikák szerint Magyarországon körülbelül egymillió ember szenved a cukorbetegség különböző típusaitól. Ez a sokakat érintő probléma bizonyos esetekben sajnos kizáró ok lehet, ha lézeres szemműtétről van szó. De mielőtt azonnal kirekesztenénk egymillió embert a műthetők köréből, azt tanácsoljuk, feltétlen vizsgáltassák meg magukat a cukorbetegek is, mert jelenleg csak az inzulinos és a nem stabil állapotú betegekre vonatkozik az azonnali elutasítás.

Autoimmun betegség

A cukorbetegséghez hasonlóan fennakadást okozhatnak az autoimmun betegségek is. Azonban ezek közül sem mindegyik állja útját automatikusan a lézeres látásjavításnak. Ugyanis az, aki Crohn-betegségben (az emésztőrendszer krónikus gyulladásos megbetegedése) vagy a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) aktív formájában szenved, de egy éve tünetmentes és gyógyszert sem kell szednie, lehetséges, hogy műthető. Tehát mindenképp orvosi tanácsra van szüksége azoknak, akiknek valamilyen autoimmun betegsége van.

A látás folyamatos, nem szűnő romlása

Ha valamilyen okból kifolyólag az ember szeme folyamatosan, akár drasztikus mértékben romlik, akkor nem javasolt a lézeres beavatkozás egészen addig, amíg az állapot nem stabilizálódik. Hasonló okokból kifolyólag nem nem engedélyezik a szakemberek a 18-20 év alattiaknak a kezelést, ugyanis annak az életszakasznak még természetes velejárója a szaruhártya formálódása.

Tompalátás

A tompalátás is lehet kizáró tényező. Tompalátásról akkor beszélünk, amikor nem érkezik az agyba megfelelő, éles, kontrasztos kép. A kép lehet homályos, de akár duplikált is (például kancsalság esetén), közös azonban az a jellemző, hogy nincs kimutatható szervi ok. Homályos lehet a kép például akkor, amikor hatalmas dioptriájú korrekcióra van szükség, de akkor is, ha túl nagy a különbség a két szem között. Jelenleg a szakorvosok mínusz 13-tól plusz 5 dioptriáig, cylinder esetén pedig mínusz 6 dioptriáig javasolják a lézeres szemműtétet - a megadott értékek alatt, illetve felett általában már nem.

Zöldhályog

Alkalmatlanná tehetik az embert a lézeres szemműtétre meghatározott szemészeti betegségek is, ilyen például a zöldhályog. Csüggedésre viszont nincs ok, mert bizonyos esetekben egy megelőző kezeléssel a zöldhályog sem feltétlen marad kizáró tényező.

Súlyos szemműtét

Ha a lézeres látásjavításra vágyónak korábban már volt súlyos szemműtéte, okvetlenül tudatnia kell ezt a szakorvosával, hogy a kórtörténetet és a szemet megvizsgálva eldönthesse, elvégezhető-e a felszíni beavatkozás.

Pacemaker

Sajnos gátat szabhat a lézeres látásjavításnak egy-egy egész szervezetre kiterjedő, belgyógyászati betegség is. Nem képeznek kivételt ez alól azok a szívproblémák sem, amelyeket esetleg már meg is oldottak egy pacemakerrel, ugyanis a lézeres kezelés szempontjából ez továbbra is veszélyforrást jelenthet.

Terhesség

Elsőre furcsának hathat a gondolat, hogy a terhesség is kizáró tényezője a lézeres szemműtétnek, amely egy fájdalommentes, nagyon gyors gyógyulással járó beavatkozás. Azonban akármennyire kíméletes is a módszer, az állapotos nőknek a szeme is változásban van a terhesség ideje alatt. A terhesség során fellépő hormonális változások és a vízvisszatartás okozta szemszárazság hátráltathatja a gyógyulást, az pedig csak hab a tortán, hogy az állapotos nőknek a szaruhártyája is megváltozik abban a bizonyos kilenc hónapban. A szaruhártya természetesen a szülés után pár hét alatt helyre jön, de addig csak fals információkat ad a szem állapotáról, ezért ilyenkor nem ajánlott a lézeres látásjavítás. Természetesen, ha megszületett a baba, eltelt fél év és nem jön a kistestvér, akkor újra elkezdhet gondolkodni a lézere beavatkozáson a kismama.

Ezt a cikket olvasva semmiképp se riadj vissza a lézeres szemműtéttől, de ismerd a veszélyforrásokat, és bátran végeztess alkalmassági vizsgálatot, hogy kiderüljön, műthető-e a szemed!

Források: focusmed.hu, sasszemklinika.hu, diabetes.hu, webbeteg.hu

A közhiedelemben élő képzetek miatt még mindig sokan nem mernek belevágni a lézeres látásjavító kezelésbe. Az ezzel kapcsolatban megfogalmazott egyik leggyakoribb kifogás a fájdalomra való hivatkozás. Létezik ugyan valóban olyan lézeres szemműtét, amely utólagosan némi fájdalommal járhat, viszont az újabb eljárások teljesen fájdalommentesek. 

Mindannyian félünk a fájdalomtól. Ez teljesen természetes, hiszen a fájdalom legtöbbször valós veszélyt jelez, és az életünk múlhat azon, hogy komolyan vesszük-e. A túl magas fájdalomküszöb kemény, vadnyugati jellemre is utalhat, de lehet, hogy az illető hosszú távon rosszul jár, ha nem érez fájdalmat. A másik véglet sem szerencsés, aki magától a fájdalomtól fél, és nem a fájdalom által jelzett veszélytől, az sokszor képtelen megbirkózni apróbb akadályokkal sem, mert fél a kellemetlenségektől, pontosabban azok képzetétől. 

A szem az egyik legértékesebb szervünk, és ösztönösen, reflexszerűen védjük, ha bármilyen vélt vagy valós veszély fenyegeti. Ez a természetes ösztön sugallja minden egészséges embernek, hogy védje magát a szemmel kapcsolatos beavatkozásoktól. Az értelmes ember azonban képes túllépni a képzetein, a félelmein, ha a saját jól felfogott érdeke úgy kívánja.

Azért érzünk fájdalmat, mert testünket fájdalomérzékelő receptorok milliói hálózzák be, ám ezek sűrűsége nem mindenütt egyforma. A szemünk is be van hálózva idegpályákkal, de nem egyenletes eloszlásban. A természet úgy intézte - teljesen logikusan -, hogy a legtöbb ilyen kis érzékelő a szem felszínén, a szaruhártya hámrétegében helyezkedjen el. Az alsóbb rétegekben már jóval kevesebb fájdalomérzékelő receptor található. Ezért van az, hogy csak azok a lézerkezelések járnak fájdalommal, melyek a szaruhártya felszínét (Epithelium) érintik.

 PRK kontra LASIK

A lézeres látásjavító kezeléseknek alapvetően két fajtája van.

A régebbi lézeres módszer (PRK) során a szaruhártya felszínén módosítják annak domborulatát az éles látás érdekében. E módszer esetében valóban fájdalommal járna a műtét, ha nem kapna a páciens szemcseppes, helyi érzéstelenítést. Mivel érzéstelenítést kap, ezért maga a műtét nem fáj, viszont a lábadozás időszaka egy kiterjedt hámosodási folyamattal jár, és ezt egyéni érzékenységtől függően érzi a páciens. Erre is adható fájdalomcsillapító szemcsepp, vagy szájon át szedhető tabletta, ám az adagolása nehezen kiszámítható, sokszor a lábadozó betegnek már csak akkor jut eszébe bevenni a gyógyszert, mikor a kellemetlen érzések (viszketés, idegentest érzés, fájdalom) előjöttek. A lábadozási idő sem napokban, inkább hetekben mérthető. 

A PRK módszer bevezetése után a lebenykészítéses (LASIK) eljárás terjedt el, a betegek nagyobbik hányada ma már ezt választja. Ennek lényege, hogy a domborulat módosítását a szaruhártya belső zónájában hajtják végre. Azért, hogy ehhez hozzáférjenek, a szaruhártya felszínét (lebeny) fel kell hajtani ideiglenesen. Ez kevésbé fájdalmas és biztonságosabb, mint a másik módszer, mivel a szaruhártya belső szöveteiben nincsenek fájdalomérzékelő receptorok olyan nagy számban. Miután a lézer elvégezte a szaruhártya belső szöveteinek a módosítását, a lebenyt visszahajtják, ezáltal a szem külső felszíne érintetlen marad. A megfelelő dioptriajavulás szinte azonnal tapasztalható, és a páciena gyógyulása napok alatt megtörténik, a lábadozási idő is órákban, napokban mérhető.

Természetesen ne gondoljuk, hogy a modern lézeres látásjavító eljárások úgy működnek, mint mondjuk egy számítógépes szoftver javítása: letöltjük a frissítést, és minden azonnal fut tovább: nem vagyunk gépek, ezért a szervezetet felépítő szöveteknek mindenképpen szükséges némi idő a regenerálódáshoz, az új egyensúlyi állapot eléréséhez. Ennek ellenére elmondható, hogy az orvosok és mérnökök, akik kidolgozták ezeket az eljárásokat, remek munkát végeztek, hiszen a kellemetlenségek és a kockázatok ma már minimálisak, a beteg sokszor többet küzd a saját félelmeivel, képzeteivel, mint a valós problémákkal.

A felnőtt nők igen nagy része használ sminktermékeket a mindennapokban. Van, aki ettől érzi szebbnek magát, van, aki a társadalmi vagy munkahelyi elvárások miatt festi magát. Nekik különösen oda kell figyelni egy dologra, ha lézeres látásjavításra készülnek, de ne ijedjen meg senki, csak egy rövid ideig kell megváltozott rutinnal élni. Mutatjuk, miért nem szabad sminkelni a lézeres szemműtét előtt és után.

Aki napi szinten sminkel, tudja, milyen fontos, hogy jó minőségű termékeket használjon, gyakran tisztítsa az eszközöket és hogy minden este mossa le alaposan a festéket. Ennek tudatában nem meglepő, hogy ha megműtik az ember szemét, halmozottan oda kell figyelni ezekre.

A lézeres látásjavítást minden esetben megelőzi egy alkalmassági vizsgálat, amely során eldől, műthető-e a szem. Van egy mondat, ami általában anyukák száját hagyja el, amikor a lányuk túl sokáig tollászkodik. Ez az ikonikus “nem bálba készülsz” mondás igaz az alkalmassági vizsgálat napjára is. Hogy megfelelően megvizsgálhassák a szemet, és ne folyjon le közben a teljes paletta az ember arcán, ajánlott smink nélkül jelenni meg a klinikán. A műszempilla aznap még nem jelent problémát, de a szemhéjfesték, tus, szemceruza, szemalapozó és szempillaspirál kap egy kis kimenőt.

Ha a megelőző vizsgálatokon nem derült fény semmi olyanra, ami megakadályozná a műtétet, akkor már beszélhetünk a további sminkszabályokról is. Ahogy az elején is említettük, nincs szükség semmi drasztikusra, viszont érdemes beletörődni, hogy az éles látás oltárán fel kell áldozni egy hónapnyi sminkelést.

A lézeres szemműtétet követő 2-3 napban ugyanis nemhogy smink, víz sem érheti a szemet. Ezekben a napokban érdemes egy nedves vattakorong segítségével, szigorúan fentről lefelé tartó mozdulatokkal, óvatosan áttörölni a szemet a hagyományos szemmosás helyett.

Ami konkrétan a sminket illeti, egy hónapra kell lemondani róla. Hölgyek, ne rémüljetek meg, a nők smink nélkül a legszebbek! Egy hónap lejártával pedig nyugodtan lehet hódolni újra a szépészeti termékeknek.

Fontos azonban, hogy a smink és az applikátorok is tartalmazhatnak olyan baktériumokat, amik gyulladást okozhatnak a műtét után, ezért érdemes fertőtleníteni vagy lecserélni mindent, amit lehet.

Ez így elsőre valószínűleg nem tűnik olyan jó mókának, de abszolút megéri, hisz egy hónap sminkmentesség és pár termék lecserélése jó üzletnek tűnik, ha cserébe olyan élesen láthat az ember, mint talán még soha.

Forrás: www.focusmed.hu