"Sziasztok! Ez nem a reklám helye csak segíteni szeretnék azoknak akik hozzám hasonlóan lézeres szemműtét után vannak. Ma vettem egy új szemspray-t, és az összes eddigi műkönny, szemgél közül messze ez a legjobb... Még pár hétig kell használnom a lézeres látásjavítás után. Tegnap volt a 2 hónapos kontroll vizsgálatom, minden rendben, két szemmel 150% a látásom :) " - írja egy fórumozó az egyik hazai portál fórum rovatában. Lám itt van még egy megfoghatatlan képesség, amit szeretünk számokkal mérni, mert manapság egyszerűbb mindent számokkal értékelni. Egy újabb paraméter, ami miatt valaki rosszabbul érezheti magát, a másik meg feszíthet büszkén. De mi az egyáltalán, hogy 100%-os látás, és mit jelent a 150%-os?
Mindenki volt már látásvizsgálaton, ha máshol nem, hát az iskolában, vagy amikor jogosítványhoz kellett az orvosi papír. A látásvizsgáló táblán lévő kisebb-nagyobb betűket meg jeleket 5 méterről kell elolvasni. Egy átlagos ember el tudja olvasni a legalsó, legkisebb sort is, de ha te csak 4 méterről látod a legkisebb betűket, akkor gond van.
Ahogy az IQ esetében is az átlagember IQ-ját tekintjük 100-nak, úgy a látás esetében is az átlagos képesség számít százasnak. Az ettől gyengébb eredmény természetesen rosszabb látást jelent, míg a nagyobb százalék, jobb látást. De amennyire megfoghatatlan és összetett az IQ, a látás képességét viszonylag egyszerűen mérhetjük. Szóval: 80 %-os a látásod, ha 4 méterről látod csak a legalsó sort, ha viszont 10 méterről is el tudod olvasni a legapróbb szöveget, akkor 200 %-os lenne a látásod. Könnyen ki lehet számolni, hogy a 150 %-os látással rendelkezők 7 és fél méterről látják a legapróbb betűket.
A látás képességének természetes módon is van némi ingadozása, születnek sasszemű emberek, és születnek gyengébb szeműek. A sasszeműek titka az, hogy az ő szemlencséjükben és a szemükben lévő többi fénytörő közegben, például a szaruhártya felszínén kevesebb hiba található. Az ilyen hibák megakadályozzák, hogy a szemlélt tárgy egy pontjából kiinduló fénysugarak hajszálpontosan egy pontba fókuszálódjanak a fényérzékeny retinánkon, és így a szem minden apró részletet meg tudjon különböztetni. Ezzel együtt lehet élni, hiszen megszoktuk, hogy nem látjuk az utca túloldalán sétáló másik ember arcán a legapróbb pattanást, és nem látjuk a kert másik végében lévő fa levelén a katicabogarat.
Ha azonban kijavítanánk valahogy ezeket a természetes módon is jelenlévő hibákat, akkor a látásunk messze átlagon felüli lehetne. Ez a lehetőség egyáltalán nem fikció, hiszen a manapság széles körben elterjedt lézeres látásjavító beavatkozások során nem csak azokat a hibákat javítja ki a lézer, amik miatt szemüveget kellett hordani az illetőnek, hanem azokat az apróbb leképezési hibákat is, amik miatt "csak" 100 százalékos volt a látás.
Mire jó mindez? Egy átlagos helyzetben egészen jól elboldogul mindenki a "gyenge" 100 %-os látásával, viszont vannak helyzetek - tipikusan kemény helyzetek -, amikor jól jön egy kis plusz éleslátás. Katonák, vadászpilóták, testőrök, titkosügynökök könnyen el tudnak képzelni olyan szituációkat, ahol életmentő lehet a 150 %-os látás. Mikor távolról kell kiszúrni egy veszélyes személyt a tömegben, mikor meg kell tudni különböztetni egy fegyvernek látszó tárgyat egy igazi fegyvertől, mikor észre kell venni egy rejtőzködő ellenséget a terepszínű álca ellenére, akkor jól jön az éleslátás. Ezért bizony gyakran fekszenek lézer alá a fenti foglalkozásokat űző emberek akkor is, ha nincs baj a szemükkel.
Legtöbbször azonban nem titkosügynökökről, hanem celebekről derül ki, hogy átestek látásjavító beavatkozáson. Félig-meddig ők is a munkájuk miatt igényelték - ha nem is a sasszeműséget, de legalább - a szemüvegtől való függés végét. Színészek, sportolók, tévésztárok arcképei sorjáznak a szemklinikák tablóin, mint egy neves gimnázium falán az érettségi albumok.
De egy "átlagos" ember is élvezheti az átlagon felüli látás képességét mondjuk akkor, ha szürkületben, rossz látási viszonyok között kénytelen autót vezetni, vagy akkor, ha ül a kertjében, és egyszerűen csak meg szeretné csodálni a körülötte lévő világ színeit is formáit.
Forrás:
